Idén is nagy izgalommal készültünk az esztergomi KisMÉCS közösségek nyári táborára. Péliföldszentkereszten, a Szalézi Lelkigyakorlatos Házban július 2. és 5. között nyolc közösség, közel 90, 11–18 éves fiatal töltött el együtt négy emlékezetes napot. A tábor témája az indián élet volt, és erre fűztük fel a közösségépítő és a lelki programokat is.

A készülődés már jóval a tábor előtt elkezdődött, hiszen a csapatoknak maguknak kellett kitalálniuk, hogyan mutatkoznak be. Csütörtökön délelőtt érkeztünk, 11:30-kor pedig ünnepélyes bevonulással nyitottuk meg a tábort. A csapatok indián díszekben, saját énekkel és zenével érkeztek, a megnyitó igazán látványos és motiváló lett. Ebéd után közösen építettük fel az indián sátrakat. Mindegyik a saját közösség egyéniségét tükrözte, és az egész tábor alatt ezek adtak helyet a kiscsoportos beszélgetéseknek és a lelki programoknak. Délután „Törzsi háború” néven számháborút játszottunk, este pedig dicsőítéssel zártuk a napot a templomban. A táborozók közül alakult kis zenekar muzsikált és vezette az éneklést.

Pénteken reggeli torna után a hagyományos röplabda kupa következett, öt csapat mérkőzött meg a dobogós helyekért. Délután hat vendég érkezett hozzánk. Néhány idősebb KisMÉCS-essel együtt 1–2 fős küldöttségekben minden közösséget meglátogattak, és előre kidolgozott témák mentén, evangéliumi részek segítségével vezettek mély beszélgetést. Este indián stílusú fáklyás dobolás és hitünket erősítő szövegek kántálása várt ránk. Ezt követte a hagyományos bátorságpróba, ahol a sötét erdőben, sejtelmes fények mentén kellett mókás kihívásokat teljesíteni.

Szombaton a gyerekek több helyszínen mozoghattak. Fejes Csaba atya játékvezetésével öt csapat küzdött a vándorkupáért a foci kupán, mások alternatív sportvetélkedőkön próbálták ki ügyességüket. Aki egyikhez sem kedvet kapott, a közös ebéd előkészítésébe kapcsolódhatott be. Ebéd után a 15–18 éveseknek Bársony Árpád atya tartott előadást Bérmálkozás újratöltve címmel, húsz fiatal részvételével, majd lehetőség volt beszélgetésre és gyónásra is.

Délután jött a Ki mit tud?, ez idén újdonság volt. Két-két közösségnek kellett összefognia, és egy kitalált rossz szokást bemutatnia, amelyen az „indián törzsek” változtatni szeretnének. Kreatív, vicces produkciók születtek, jól látszott bennük az összefogás és az alkotás öröme. Este Tóta Attila és felesége, Tóta-Fülöp Antónia vezetésével táncház következett, magyar népzenére. Utána késő estig közösségi játékokat játszottunk, a tűzgyújtási tilalom miatt ezúttal tábortűz nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel.

Vasárnap minden közösség külön záróbeszélgetésen tekintett vissza a tábor napjaira. Értékelték a programokat, elmondhatták, ha valami nem volt jó élmény, és javaslatokat is tehettek a következő évre. A tervezett fürdőzés a tó bizonytalan vízminősége miatt elmaradt, de a hangulatot ez egy pillanatra sem rontotta el.

A visszajelzések alapján a gyerekek jól érezték magukat, erősödött a közösségek belső kohéziója és a közösségek közötti összetartozás is. Sokan jelezték, hogy jövőre is szívesen jönnek.

[Fotók ITT találhatók]

A program az Esztergomi Önkormányzat támogatásával valósult meg.